A képzőművészetek vonzásában

Babai Melinda 2000-ben volt nálunk nyolcadikos, majd a Vargában érettségizett. Bár nagyon jó tanuló volt, nem az volt a fő szempont számára a továbbtanuláskor, hogy hol lehet a legtöbbet keresni. Csak egyet tud biztosan: rajzolni akar, művész szeretne lenni.

- Mi ösztönzött a művészetek felé, Melinda?
- Vizuális Iskolás voltam Terike néninél a Fiumeiben. Részt vettem a nyári rajztáborokban is, ami nagyon hasznos volt, mert több technikával ismerkedtünk meg, és mind megszerettem. Azóta kedvencem a tűzzománc, amivel a gimiben is foglalkoztam. Emlékszem még, Babika nénivel gyöngyöztünk is. A fiumeinek voltak házi pályázatai, egyet meg is nyertem, és volt külföldi is, a Világbékével kapcsolatban, arról még meg is vannak az emléklapok.
A suli mellett jártam a szolnoki Művésztelepre is, rajzot tanulni, tehát kiskorom óta érdeklődtem a művészeti tevékenységek iránt, de még nem volt tervben, hogy felnőttként is ezzel szeretnék foglalkozni.
A Vargában rajzfaktos voltam, több rajzpályázaton is részt vettem szép eredményekkel. Ott döntöttem el, részben a jó tanárnőmnek köszönhetően, hogy a rajzzal tanulok tovább.
Debrecenben a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakiskolába jártam, érettségi utáni két éves képzése van festő, kerámia, alkalmazott fotó és alkalmazott grafika szakon. Én grafikán végeztem, arról van egy szakbizonyítványom, úgynevezett OKJ-s vizsgám. Nagyon jó iskola volt, többre tartom a rajz szempontjából, mint az egyetemet, mert itt tényleg foglalkoznak velünk, és tudásszintünk is nagyobb. Az elméleti részekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ilyenek a művészettörténet, néprajz, betűrajz, számítástechnika, grafikaelmélet...
- Mit csinálsz azóta?
- Nemrég fejeztem be a Képzőművészeti Egyetem előkészítő tanfolyamát. Majd meglátjuk, mi lesz belőle. A Képzőművészeti és az Iparművészeti Egyetem Pesten van, csak ez a két művészeti egyetem van az országban. 5 évesek, 3 fordulós a felvételi, ugyanis kb. 8 embert vesznek fel egy szakra, így nagy a szűrés. A képzőn található a festő, szobrász, restaurátor, grafika szak is, tehát ami művészibb. Az Iparon a textil-, bútortervező, vizuális kommunikáció, ez olyan „iparos szakmának” nevezhető. Diplomát adnak, ami után mesteri diplomát is lehet szerezni.
- Mit csináltatok az egyetemi előkészítőn?
- A felvételit gyakoroltuk, ami portré és akt tanulmányrajzból áll. Ezek az első és második fordulóban vannak. A harmadik fordulóban elbeszélgetés és kreatív feladatok várnak a felvételizőkre. A rajzegyetemek felvételije általában 2-3 fordulóból áll. Csak az a baj, hogy mindennap más tanár volt velünk, mind más stílus, így mind más-más tanácsot, véleményt mondtak. Nem lehet kiigazodni. Persze jó, ha látják, hogy a diák ki tudja fejezni magát a rajzában…
- Mivel telnek most a napjaid?
- A rajzfilmkészítéssel foglalkozom legtöbbet, hisz februárban abból vizsgázom.  Ez egy nyolchónapos tanfolyam, amit a Pannónia Rajzfilmstúdiónál végzek. Ez igen híres, nagyszerű cég, például itt készült a Macskafogó, a Szaffi és a Vuk, hogy csak a legismertebb rajzfilmeket említsem.
- Mit tudhatunk röviden erről a munkáról?
- A rajzfilmhez kétféle rajzot használnak: kulcs- és fázisrajzot. A kulcsrajz adja a fő mozdulatokat, a fázis pedig a kulcsok közé kerül, így lesz szép folyamatos a mozgás. Mi mindkettőt tanuljuk, de az animátorok munkájában ez megoszlik, minden kis részletnek megvan a maga embere. Valaki csak hátteret csinál, valaki színez...stb. Türelemjáték is, hiszen 1másodperc 24-25 rajzból/képből áll. És miután órákig rajzolunk egy mozgást, visszanézve csak egy pillanat. Ma már a számítástechnika nagy szerepet kap, az animációs programokról is tanulunk. Meglesz a második OKJ-s vizsgám. Mellette a nyelvekre is vissza kéne térni, mert szeretnék külföldön is dolgozni.
- A mostani nyolcadikosok továbbtanulás előtt állnak. Mit tanácsolsz nekik, hogyan válasszanak középiskolát?
- Mit tanácsolok? Ez jó, mert én is bajban vagyok! Talán a legegyszerűbb, ha már most hosszútávra terveznek, ami érdekli őket leginkább, olyan középsulit válasszanak, hogy a továbbtanulásban vagy munkakeresésben könnyebb dolguk legyen. Nem szabad úgy állni a dolgokhoz, hogy egy darabig itt elvagyok, aztán majd meglátjuk. Sajnos már annyira megbonyolították a felvételis, érettségis dolgokat, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik. Hirtelen most ennyi jutott eszembe.
- Nyolcadikban mindannyian felnőttek szerettetek volna lenni. Könnyebb, mint gyereknek lenni?
- Az önálló élet, ami szinte már két éve tart, nagyon tetszik, különösen külön lakással.  Bár a lakásfelújítással még mindig nem végeztünk, de mindennek eljön az ideje! Apu néha dühöng, hogy mi a csudát fogok én csinálni, mert nehéz meglátni ilyen körben a munka és megélhetés lehetőségét. Én látok több utat is, de apuék ezt nem értik meg igazán. Ebből mindig vannak családi összezördülések.
Pedig én ezt szeretem, más nem is érdekel. Nem tudnék azzal foglalkozni, amit nem élvezek. Nem könnyű utat választottam, de majdcsak beindul ! És hidd el, aki tehetséges és szorgalmas, annak pénz is jut majd ezen a pályán!
- Úgy legyen! Az ötvenéves találkozón szeretném, ha Te lennél az egyik híres művész, akire büszkék lehetünk!